szeretlek

hallgatom a nox-tól az árny és fényt, és azon gondolkozom, amit ma mondtál…

a hálóban alszol, és boldoggá tesz, hogy tudom, nemsokára melléd fekszem, érzem majd tested melegét…

érintésed varázslat, tűzbe borít…

és közeledben megnyugszom, hazaérek…

nem tudom, egyszerűen nem tudom elképzelni, hogy ez a rengeteg szeretet és szerelem, ami benned van, hogyan tudott életben maradni… talán rám várt… nem tudom… de az, ami én vagyok, Terád várt… ezt tudom…

tudom, milyen, amikor minden megkopik, kifakul, tudom, mert átéltem…

és azt is tudom, nagyon vigyázni fogok arra, hogy ez a csoda, ami a miénk, megmaradjon…

azt kértem Tőled, ha valaha azt érzed, hogy ez már nem az, akkor hagyj el… mert nem lehet, ennek a csodának a ragyogását nem hagyhatjuk megfakulni…

ígérem, vigyázni fogok ránk, és mindent megteszek, amit csak tudok, hogy ez megmaradjon nekünk…

azóta élek, mióta találkoztunk…

szeretlek