két szó

újraolvastam a blogod :)

jó volt újraolvasni, nagyon :)

pedig csak írni akartam két szót, azt, hogy érzem és köszönöm, de ahogy beléptem az irányítóba, kedvem támadt újraolvasni… és arra gondoltam, hogy talán nem is kell más, mint újra és újra elolvasni, amikor elindulok lefelé a lejtőn… mert ott van benne minden, minden sötét mélyben bújkáló, olykor feltörő félelmemre a válasz, és hiszem, hogy az nem változik…

de azt is hiszem, hogy az út, amelyen járunk, oda vezet, hogy ezek a kételyek végleg eltűnnek…

látod, hogy fecsegek? :)

pedig csak annyit akartam írni, hogy érzem és köszönöm :)

szeretlek